2010/11/20

Mámai templomrom története (Balatonfűzfő)

A mámai templomrom története (Kapui Ferenc)


Máma falu feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. A település neve egy - az ezredforduló táján született - görög nyelvű alapítólevélben szerepel, amely szerint István király Mámát a szomszédos településekkel együtt a veszprémvölgyi apácamonostor birtokába adta. A falut a XI. századtól a XVIII. század elejéig a Veszprém-völgyi bazilissza, majd ciszterci apácák birtokolták. 1410-ben Szárberény egyházának filiája.

A mámai templomrom


A későbbi Máma falu körnéyke az előkerült leletek alapján már a bronzkorban és a római korban is lakott volt. A települést a veszprémvölgyi kolostor Szent István idejéből származó görög nyelvű alapítólevélben is említik. Ez az irat egy 1109-es Kálmán-féle latin átiratból maradt ránk, a történészek hitelesnek tekintik.

Fénykép a mámai romról  a feltárás előttről

A tatárjárás idején, 1242-ben ezt a települést is feldúlták, és a temploma is elpusztult. A mai romtemplom keletkezési idejét a régészek a XIII. századra teszik. De semmiképp nem lehet korábbi, mint védőszentjének, Szent Lászlónak szentté avatása, azaz 1192. Egy dokumentum szerint 1296-ban már állt Máma Szent László tiszteletére emelt, kelet-nyugat tájolású, négyzet alapú, egyhajós, egyenes szentélyzáródású temploma. A környékre jellemző, kis, falusi kozépkori templomtípus. Déli oldalán volt a kapu, melynek már csak a küszöbe látszik. A templom többször elpusztult. Diadalíve alatt középkori eredetű, vörössel festett geometrikus formák még láthatók. Hajójának mérete 6,4×6,55 m, szentélye 2,5×4 m-es. Falai átlagosan 80 cm vastagok. Építőanyaga a fűzfő-várpalotai dombvidék kemény mészköve, amelyet az Árpád-korra jellemző erősen meszes habarccsal rögzítettek. Hasonló, környékbeli kövekből épült a litéri, vilonyai, sólyi, berhidai és ösküi középkori templom is. Falait kétoldalt durván lenagyolt kövekből rakták, melyek közé öntöttfal mintájára habarcsba kevert kisebb köveket töltöttek. Padlója sártapaszos volt. Kívül fehérre vakolták, faragott kőrészek nem díszítették, mint az Árpád-kori kis falusi templomok nagyobb részét sem.

A sekrestyében feltárt agyagedény

A török időkben több környékbeli faluval egyetemben többször elnéptelenedett és újratelepült. Egy török előljáró, a fehérvári aga fennmaradt XVI. századi levele arról tanúskodik, hogy a keneseieket hogyan próbálta visszacsalogatni a területre:

Római kori mécsestöredék

"Mahumethi török hitemre, Űri Emberségemre s becsületemre, Szakállomra és esküszöm Sóra, kenyérre, hogy csak jüjjetek haza. Falutokba, Helységtekbe, Szántsatok, vessetek, kapállyatok, kaszállyatok és takarjatok, Senkitül Semmit ne félyetek, fejem fenállásáig nem hagylak benneteket senkinek megháborgatni.Sőt még Adótokat is megkissebétem."

1625-ben II. Ferninánd a győri jezsuitáknak adományozza a templomot, akik a török harcok után igyekeznek rendbe hozni. 1702-be kijavították, északi oldalához sekrestyét építettek, illetve barokk vakolatréteg is került a templombelsőre, amelynek nyomai helyenként még felfedezhetőek a középkori vakolat mellett. Korabeli leírás szerint famennyezetet és zsindelytetőt kapott, sekrestyéjében Szent László oltára állt.
Máma templomának alaprajza


Thay Kálmán "Dunántúli hadjárat 1707-ben" című könyve alapján állíthatjuk, hogy falu a XVIII. század elején, Rákóczi szabadságharca idején pusztult el. 1717-ben már mint pusztát írják le. A harcok elmúltával a falu lakói nem telepedtek vissza, bár temploma még állhatott, mert egy 1761 augusztusában kelt vörösberényi egyházlátogatási jegyzőkönyvben a következők olvashatók: "A faluval szomszédos mámai pusztán van remeteség és remete. Távol van az emberektől, bár az esztergomi főegyházmegye engedélyével a Szent László tiszteletére szentelt templom mellett létesült." 

Máma templomának rekonstrukciós rajza


A XIX. század elején értesülhetünk arról, hogy az egyik kenesei harangon a következő felirat olvasható: "in honorem sancti Ladislai pro praedio Mama". Az 1860-as években Rómer Flóris ad leírást a romról, és egy alaprajz vázlatot is készít.

Rómer Flóris által készített alaprajz

A templom későbbi pusztulásának körülményeiről nincsenek adataink. Az 1928-29-ből származó fényképek tanúsága szerint már rom, de még a nyugati oromfala állt. Ma már nem látható oldalfalait 1932-ben az új templom építésekor bontották le. A megmaradt rom feltárása és helyreállítása az Országos Műemléki Felügyelőség vezetésével 1963-64-ben történt. Az egyik falfelületen a falfestés erősen megsérült részletei még látszanak.

Fényképek a mámai templomromról (Márián Gábor)


A balatonfűzfői templomrom


A rom déli oldala

Íves boltozat az apszis felett

A festett fal nyoma

Rekonstruált ablak

"A diadalív árnyékából"

Múlt és jelen

Kilátás az ablakon

Félig rekonstruált ablak

Műemlék

A mámai templomrom megközelítése Google térképpel


Máma templomromját a Balaton északi oldalán, Veszprém megyében, Balatonfűzfőn találjuk. A 71-es úton diszkrét tábla jelzi (a Budapest felől jövőknek) az oda vezető utat. A templomrom a jelenlegi balatonfűzfői plébániatemplom mögött található a Jókai utca 37. szám alatt.

GPS koordináták: 47.05959, 18.04693


Mámai templomrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom


A rom a a sulinet oldalon
Sz. Czeglédi Ilona-Koppány Tibor: A Balatonfűzfő-mámai románkori templomrom
A rom a wiki.utikonyvem oldalon
A rom története Goliatka oldalán

A cikkben felhasznált fekete-fehér fotók és ábrák forrása: Sz. Czeglédi Ilona-Koppány Tibor: A Balatonfűzfő-mámai románkori templomrom

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!